A Vagantes trió fő működési területe a régi magyar énekelt költészet bemutatása. Balassi Bálint, Esterházy Pál, Berzsenyi Dániel, Arany János, Petőfi Sándor és más költők verseit szólaltatják meg egykorú dallamaikkal sokszínű feldolgozásban. Koncertjeiken a magyar zene gyöngyszemei mellett felhangzanak a közép-európai muzsika magyar vonatkozású hangszeres darabjai is. Repertoárjuk túlnyomó része olyan újdonság és különlegesség, mely csak a Vagantes trió műsoraiban, lemezein hallható.
A különleges hangszereken (lant, viola da gamba, tábori dob, koboz, furulya, fuvola, gemshorn, töröksíp) megszólaló koncertek nem egyszerűen csak zenei produkciók, hanem művelődéstörténetünk egyes korszakainak a múlt nyelvén a mának szóló üzenetei, krónikái is.

Kálmán Péter (viola da gamba, violone, lant, ütőhangszerek)
Szabó István (lant, teorba, barokk gitár, biedermeier gitár, milánói mandolin, koboz, saz baglama, töröksíp, szólóének)
Tóth István (furulyák, fuvola, zergekürt, ének)

 

Petőfi Sándor bordalai már korán szárnyra keltek, amikor ő maga még nem volt a megbecsült költők sorában. Eötvös József szerint a versek keletkezése után alig telt el néhány hét, a dalokhoz zene készült, s a költő a nép ajkáról hallá szavát. Első nyomtatásban megjelent versével /A borozó/ új hangot hozott a bordal műfajában, s a magyar költészetben ő alkotta meg legnagyobb számban ezeket. E költemények nem duhaj rigmusok, hanem az elmét csiszoló, az érzelmeket felkavaró poétai munkák.
A reformkor társasági életében nagy szerepet játszottak az ismert költők verseire szerzett gitárkíséretes dalok, sőt maguk a poéták is sokszor már kedvelt melódiákra készítették költeményeiket. A XIX. század első felének kéziratos daloskönyveiben lehetők fel ezek az énekek. Ha a daloskönyveket vizsgáljuk, kitűnik, hogy a különböző gyűjteményekben ugyanaz a vers más és más dallammal szerepel, egy-egy népszerű vershez több zeneszerző is hozzáillesztette a maga kompozícióját tehát egy vers egyetlen, kizárólagos dallamáról nem beszélhetünk. Néhány estben azonban konzerválódott a vers-dallam kapcsolat.
A felvételeken ilyen a "Hortobágyi kocsmárosné", a "Szomjas ember tűnődése", az "Igyunk" valamint az "Az én torkom álló malom".
Ugyancsak egyedi a "Részegség a hazáért" dallama, mely Arany János szerint egy korábban más verssel népszerűvé vált énekből alakult. Zenei és irodalomtörténeti kuriózum a "Csokonai" dallama, melyet Arany János komponált Petőfi verséhez.
A többi dalnál a reformkor kéziratos gyűjteményeiből válogatták a "nótát".
A reformkor dalai a gyűjtemények tanúsága szerint gitárkísérettel szólaltak meg, ezek mintájára készültek a kísérőszólamok.
A megszólaló hangszerek ugyancsak a kor kedvelt instrumentumai: gitár, furulya, violone.

Szerkesztette és a feldolgozásokat készítette: Lantos Szabó István
Előadja: Lantos Szabó István (ének, barokk gitár, biedermeier gitár, teorbino)
Közreműködik: Tóth István (furulya, vokál)

Ár: 3000,- Ft  -  Megrendel

Tartalom (53:52):

01 A borozó - Dínomdánom
02 A borozó - Felköszöntés
03 A borozó - A leánykához
04 A borozó - A borozó
05 A borozó - Carmen lugubre
06 A borozó - Víz és bor
07 Igyunk - Igyunk!
08 Igyunk - Ivás közben
09 Igyunk - Hortobágyi kocsmárosné
10 Igyunk - Dáridó után
11 Furfangos borivó - Furfangos borivó
12 Furfangos borivó - Csokonai
13 Furfangos borivó - Poharamhoz
14 Furfangos borivó - Meredek a pincegádor
15 Furfangos borivó - Vizet iszom
16 Furfangos borivó - De már nem tudom, mit csináljak
17 Búcsúpohár - Kördal
18 Búcsúpohár - Az én torkom álló malom
19 Búcsúpohár - Szomjas ember tűnődése
20 Búcsúpohár - Búcsúpohár
21 Részegség a hazáért - Egri hangok
22 Részegség a hazáért - Milyen lárma, milyen vígadalom!
23 Részegség a hazáért - Részegség a hazáért

Vissza